11. epizód / Harry karjaiban...:$

SZIASZTOK! ITT AZ ÚJ RÉSZ, REMÉLEM TETSZENI FOG! KOMIZZATOK NYUGODTAN, TUDJÁTOK, NEM TILOS!!!! :D

....És annyira unalmas volt a film, hogy bealudtam rajta. Nem bírtam tovább fent lenni, mivel nagyon fáradt voltam már. Egy perc múlva éreztem, hogy valaki felemel, és elvisz engem. Óvatosan kinyitottam a szemem, és láttam, hogy Harry az ölében visz!! Rögtön összerándult a gyomrom. Izmos volt, mégis óvatos. Parfüm illata belepte orromat. Nem! Nem gondolhatok ilyenekre. De ekkor rájöttem, hogy szeretem Harryt is meg Dylant is. Láttam, hogy Harry annyira próbálkozik, hogy ne ébresszen fel, ezért tettettem, hogy még mindig alszok. Mikor beértünk a hálóba, éreztem, hogy leheletfinoman tesz le. Arra jutottam, hogy ha kimegy a szobámból, akkor majd felhívom Dylant. De nem így történt. Befeküdt mellém. Mikor már láttam, hogy elaludt, felkeltem. Felpattant a szeme, és mosolyra húzódott a szája.
-Szóval nem is aludtál, te kis huncut!
-A film közben igen, de amikor hoztál fel akkor nem, mert nem akartam gyalog jönni, mert már annyira fáradt vagyok.
-Oké, nem is baj, de ezért most megfizetsz!!- Mondta, mire előrántott egy párnát, és hozzám vágta.
-Szóval így állunk?-Kérdeztem, majd én is megfogtam egy párnát, és ráugrottam, majd ütni-verni kezdtem minden porcikáját. Kábé negyed órát párnacsatáztunk, ezután már annyira fáradt voltam, hogy megbeszéltük, hogy alszunk.
-Ugye nem baj, hogy itt alszok?? A fiúk, úgyis még sok filmet szeretnének megnézni.
-Öhhhmm....okéé, csak aludjunk már valahára.

~Reggel~

Reggel a telefonom csörgésére keltem, mivel elfelejtettem kikapcsolni az ébresztőt rajta. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Harryn feküdve ébredtem!! Gyorsan megbizonyosodtam, hogy van-e ruha rajtam. Szerencsére volt. Meg akartam kérdezni Harryt, hogy hogyan kerültem rá, de valami olyat motyogott, hogy 'még öt percet cicám, léccííí'. Így hát inkább hagytam őt. Amikor kinyomtam az ébresztőt, láttam, hogy van 18 nem fogadott hívásom. Persze, hogy Scarl, volt. Nemmelesleg 20 üzenettel. Ilyenek voltak az üzik:
'Hol vagy?? Írj vissza! Elraboltak? Liz válaszolj, vagy hívom a rendőröket. Liz, ugye jól vagy, nem történt semmi bajod???' Kimentem a szobából, be a fürdőbe, és felhívtam:
-Liz te vagy az??
-Igen...
-Úristen azthittem, hogy bajod esett..De hol vagy? Mikor jössz haza? Mi a fenét csinálsz.
-Hát kérlek szépen, én most haragszok rád, mert letojtál nagy ívből a fotózáson, és csak Abyvel foglalkoztál. Így arra jutottam, hogy ott hagylak titeket, mert, annyira, de annyira jól kijöttetek egymással. Na szia.-Tettem le idegesen a telefont, mire láttam, hogy Harry jött be az ajtón.
-Ugye nem zavarok?
-Nem, és bocsi, ha felébresztettelek.
-Nem, semmi baj, már úgy is akartam kelni. Liz olyan cuki voltál amikor beszéltél álmodban...
-Mi?? Már megint??
-Igen....-Mosolyodott el Harry.
-És miket mondtam??-Ekkor már tudtam, hogy valami szörnyűn rosszat mondtam.
-Háátt olyanokat, hogy Harry olyan szép a szemed, meg hogy, veled akarok élni a világ végéig.
-Bocsi, de kiskorom óta beszélek álmomban, és remélem nem vetted komolyan, amiket mondtam. -Hadartam, hogy lenyuktassam Harryt, míg kisülne az egészből az igaszság.
-Persze, mindenkinek van fóbiája.-Ecsetelte Harry elpirulva, és egy kicsit szomorúan.


A nap további részében csak otthon lazultunk, ettünk, TV-ztünk, meg beszélgettünk, meg készülődtünk az esti partira. Na igen! A fiúk estére szerveztek egy partit. Mindenkit meghívtak, aki fontos volt. Felkértek, hogy segítsek feldíszíteni a házat, előkészíteni a medencéhez a világításokat, játékokat. Este elkezdtem készülődni. Kiválasztottam, egy nagyon cuki összeállítást.

Ez alá vettem egy bikinit, mivel egy medencés buli volt. Fehér csipkézett volt, ami nagyon is jól állt rajtam.









Este 8 körül kezdtek szállingózni az emberek. Csinosabbnál, csinosabb lányok. Köztük én max. egy tanyáról érkezett kis csúnyácska lánynak néztem ki. De nem érdekelt, mivel én inkább olyan pincérnő, vagy házigazda voltam. Aki nem találta a budit, azt eligazítottam, vagy aki még kért üdítőt. Többen azt kérdezték, hogy járunk-e Harryvel, mivel mindig a közelemben van, és állandóan néz. Közöltem velük, hogy nem. 5 perc múlva Harry közeledett:
-Szia! Egész este annyit dolgoztál már. Nincs kedved táncolni?
-De. Mehetünk.-Mondtam, majd másfél órán át roptuk a szoba közepén. Hajnali 4 kor már az utolsó ember is hazament, de mi még mindig fel voltunk pörögve, és táncoltunk. A többi fiú csak nézett minket, hogy mi a jó fenétől nem vagyunk még fáradtak.
- Ne mennyünk ki kicsit fürödni? -Kérdeztem engedve a csábításnak.
-DE!!-Mondta rögtön Harry.
Kint kicsikét szégyenlős voltam levenni a ruháimat, de már kezdtem megszokni. Amikor már a medence szélén ácsorogtam és vártam, hogy Harry levegye  rólam a szemét, láttam, hogy ott lent valami kezd 'dudorodni'. Legnagyobb meglepetésemre elkezdett esni.
-Harry, izééé,....
-Mehetünk!!-Kiáltotta, hogy terelje a szót. Majd bementünk a kicsit hideg vízbe. Harry látta, hogy fázok, ezért fogta és átölelt. Azt hittem, hogy ott fogom megcsókolni rögtön. Most már éreztem, hogy kölcsönös a vonzalom. És azt is tudtam, hogy Harryt jobban szeretem, mint Dylant -pillanatnyilag.
-Liz. El kell mondanom valamit.
-Igen?-Néztem gyönyörűen szép szemeibe. Ekkor fogta és megcsókolt. Kábultan jó volt.


FOLYTATÁS KÖVETKEZIK...

10. epizód / Első munka Londonban :)

Reggel Paul hívására keltünk fel pontban 8-kor, a pihepuha ágyunkban. Mindketten mosolyogtunk, mert már alig vártuk, hogy kezdődjön a munka. Eljött értünk Paul, majd bementünk a londoni BeautiBear céghez. Már kezdtem megszokni, hogy mindeni ránk vár, mindenki azt csinálja amit mondunk, mint a hercegnők! :D Scarlon láttam, hogy élvezi, én is, és alig vártuk, hogy megpillantsuk a koszorúslányos témát. Majd jött a stylist (ezentúl Less) egy nagyon-nagy zacskóval a kezében. Rögtön meg szerettük, mert látta, és tudta, hogy mit szeretünk.

-Sziasztok lányok! Ne húzzuk az időt, a bemutatkozással, biztos ismerjük egymást. Én Less vagyok. Ti pedig Liz és Scarl. -Mondta fülig érő mosollyal, majd helyeseltünk.
-Na kit is kéne megismernem??- Jött egy eddig még furcsa, ismeretlen hang a hátunk mögül. Majd megjelent egy szőkeség.Gyönyörű, kis plázacica. A szokásos makacssággal, napbarnított testtel... Na szóval ő róla meséltek nekünk, hogy velünk fog szerepelni. Elég beképzeltnek nézett ki, nem az én típusom.Ekkor odamentünk Scarllal hozzá.
-Szia! Scarl vagyok.
-Én pedig Liz.
-Liz?? Milyen név már ez?? Na mindegy...én Aby vagyok. Biztos láthattatok már az újságokban.
-Hmmmm nem nagyon...-Mondtam, mert kicsúszott a számon.
-Nem??? majd akkor legközelebb elhozok neked egy rakatot, azt majd nézegetheted, Liz.-Mondta Aby, mint egy kis hülye nemondjamkimi. Úgy láttam, Scarl a kelleténél is jobban kijön Abyvel, ami azért nem tetszett, mert Scarlnak, könnyen el lehet venni az eszét. De hagytam hagy legyenek boldogok. Ezután felpróbáltuk a ruhákat. Nagyon szépek voltak, meg is jött a magabiztosságom tőlük. Forogtunk, pózoltunk, vagy 2 és fél órán át.
Scarl és Aby nagyon kijöttek egymással, engem nagyon hanyagoltak. Ekkor támadt egy jó ötletem:
-Scarl! Nem jössz még pár képre??-Kérdeztem, mintha nem lennék még fáradt..
-...Tessék? Fotózkodni?? Nem, mert Abyvel beszélgetek.
-És este elmegyünk szétnézi a városban? -Kérdeztem reménykedve.
-Nem, mert megígértem Abynek, hogy segítek beköltözni hozzánk.
-Micsoda?? Hozzánk??
-Igen. Azt mondta, hogy mindig is arra vágyott, hogy ilyen jó lányokkal legyen együtt, meg hogy a szülei nem értik meg. -Mondta nagyon is vidáman.
-És engem nem akartál megkérdezni??
-De! De szerintem te is beleegyeztél volna. Nem??
-...Hát az a helyzet...
-Bocs most rohanok, mert hív Aby! Akkor otthon, este! Szia!!-Köszönt el tőlem, majd rohant a magassarkújában. Azt hittem sírva fakadok. Azt akarja, hogy odaköltözzön. Hát legyen, de akkor én nem leszek egy házban Abyvel, az tuti. Szomorúságomban, elmentem ruhákat nézegetni, mert azok mindig is megnyugtattak. És akkor rátaláltam arra a ruhára...Elállt a lélegzetem is... Egyszerűen gyönyörű volt!! Fogtam magam és gyorsan felpróbáltam. Nem akartam levenni, annyira kényelmes volt. Na ezt neked Aby. Most nem tudod felpróbálni a cukin manikűrözött ujjaddal a ruhát. Hát Szívás!! Amíg lefotóztam magam, hallottam, hogy valaki kopog az ajtón. Azt hittem, hogy Scarl, ezért mondtam, hogyha ő az akkor el is mehet. De nem ő volt, hanem Harry.
-Ohh, bocsi, azt hittem, szabad ez a szoba.
-Szabad is, gyere nyugodtan, én úgy is távozni akartam..
-Gyönyörű vagy..-Futott ki véletlenül a száján.
-Köszönöm...-Feleltem halkan, mert nagyon elszégyeltem magam, és csak a ruhám alját tudtam nézni.
Kínos csend ült meg a szobában, míg Harry meg nem törte:
-Figyelj, Liz, ma este mit fogsz csinálni?
-Szállást keresek!
-Miért? Tegnap már megkaptátok a lakást, nem?
-De igen, de kitúrtak, és Aby fog beköltözni helyettem.
-Komoly?? És te hol töltöd az éjszakát??
-Hát még nem tudom...
-Figyelj ha nem bánod és lenne kedved hozzá, akkor lakhatnál nálunk??
-Mármint a One Direction házában?
-Ühüm. Van elég hely, és azt mondták a fiúk, hogy nagyon kedvelnek.-Önkéntelenül is mosoly húzódott a számra. KEDVEL A ONE DIRECTION!!! OMGGGG!!!
-Ez nagyon kedves,de nem zavarnék?
-Dehogy....Na gyere egy ölelésre!-Majd odamentem hozzá, és szorosan átölelt. Nagyon cuki volt, és kedves hogy befogadott. Belegondoltam mit megadna ezért Scarl...Mikor elengedtük egymást leegyeztettük, hogy mikor mi lesz, és hogy.
-Jó akkor este 8 ra megyek érted, remélem még nem nagyon pakoltad ki a bőröndöd és hamar nálunk leszel.
-Én meg azt remélem, hogy addigra nem érnek haza Abyék.

8kor elindultunk. Csak Hazza jött értem, de épp elég is volt hogy izgulni kezdjek. Kinyitotta nekem az ajtót! A kocsiban megkérdezte, hogy mit hallgassunk, én a rádiót választottam, mert konkrétan nem volt kedvencem akkor. Majd beparkolt egy nagyon nagy ház alá. Azt mondta megérkeztünk. Kiszálltunk, majd segített bevinni a táskámat. Amikor beléptem minden szem rám szegeződött.
-Szia Lizzzz!- Ordította Niall, majd rohant felém és kaptam tőle egy Horan hugot. (ami mellesleg nagyon jól esett! ;D ) Mindenki köszönt, megkérdezte, hogy hogy vagyok meg satöbbi. Azt azért nem kérdezték, hogy miért vagyok itt, mert már Harry elmagyarázta nekik.
-Jajj hagyd már őket! Majd lecsillapodnak!
-Persze, kitudja. És meddig maradhatok?
-Ameddig csak akarsz!!
-Köszi, rendesek vagytok!!-Mondtam nagylelkűen. Körbevezettek a lakáson, mindent megmutattak, hogy mi hol van. Alig tudtam megjegyezni, mert olyan sok szoba volt. Megmutatták, a hálómat is, ami szintén gyönyörű volt. Alig tudtam hálálkodni, hogy mennyire köszönöm mindezt.
-Na akkor együnk!- Mondta Niall, majd mindenki röhögött.
-Külön rendeltünk neked egy menüt, mert nem tudtuk, hogy mit szeretsz.
-Én bármit szeretek, és bármit megeszek.
-Na látjátok, ilyen egy jó csaj. Mindent megeszik. -Mondta a derekamba csípve Zayn.
~ 5 perc múlva az asztalnál megettük a kaját és jóllakottan befeküdtünk TV-t nézni...~

REMÉLEM TETSZETT AZ EPIZÓD!! HA IGEN, AKKOR BÁTRAN KOMIZZATOK, ÉS NYUGODTAN ÍRJATOK KÉRDÉSEKET AZ ELŐBBI POSZTOMRA, MERT HA CSAK 1 KÉRDÉS LESZ, AKKOR NEM LESZ VIDEÓ. NYUGODTAN ÍRJATOK NEGATÍV KOMIKAT IS!!! :) Pussz

Új infók! 1. író-olvasó levél

Sziasztok! Ez az első író-olvasó levelem Hozzátok. Két új, jó dolog is van a számotokra!

Átléptük az 1000-olvasót is!! Nagyon hálás vagyok, köszönöm, hogy vagytok nekem. Nagyon jó pozitív visszajelzéseket kapni. Nem hittem volna, hogy ilyen népszerű lesz a blog. Még csak 2 hete üzemel, de már átléptük az ezres határt. Thanks!! <3

Ennek örömére, szeretnék csinálni egy író-olvasó videót. Ebben a videóban, kérdezhettek rólam, a történetről, a szereplőkről, és még bármiről, pl. hogy mi miért úgy alakult, vagy, hogy, mi miért van úgy ahogy. (Légyszíves személyes adatokat ne kérdezzetek, mert azokat úgy sem mondom meg!) Mit kell tenned, hogyha szeretnél kérdezni?
-Először is  írj egy kommentet (az lesz a kérdésed) ennek a bejegyzésnek a végére!Egy kommentbe több kérdést is írhatsz, de azért ne essetek túlzásba. Az se aggódjon, aki nem regisztrált tag a bloggeren , mert nem regisztrált tagok is írhatnak az én blogomra, névtelenül. Jövőhét péntekig várom kérdéseiteket, amit egy videóban (remélhetőleg szombaton) fel is teszek, ide a blogra. Nyugodtan kérdezzetek!

Ezen felül majd lesz egy játék is amelyben kérdésekre kell majd válaszolni, ugyanúgy kommentekbe. A főnyeremény egy TELJES EPIZÓD ÍRÁSA, ide az én blogomra. Szerintem ez azért jó nyeremény, mert több mint 100-an látogatják naponta a blogot ( :D ), és lehet, hogy megjön a kedved a blogíráshoz!

Ennyit szerettem volna! További szép napot! ~Tiffany.

9. epizód/ Bevezetés a rivaldafény világába

Na igen. Kiszálltunk Paul kocsijából, és megöleltük egymást, mert nagyon örültünk, hogy eljutottunk eddig.
-Na akkor menjünk!-mondta Paul.
-Okééé...:O-nagyon izgatottak voltunk. És akkor elkezdtünk menni, kinyitottuk az ajtót, és akkor ott ültek ŐK. Egyáltalán nem úgy néztek ki, mint a képeken, vagy videókon, pedig mi Scarl.-lal mindid is elemeztük őket, és a ruhájukat. Először Louist vettem észre, majd Niallt, Zaynt, Liamet, és legvégül Harryt. Megfogtuk egymás kezét, és kábultan, egymás kezéből kiszorítva a vért, közeledtünk feléjük. Majd ránk pillantottak. Ránéztem Harryre és láttam, hogy megbámul, mire gyorsan elpillantottam tőle, és úgy éreztem, mintha elpirulnék. Felláltak, majd bemutatkoztak:
-Sziasztok! Én Louis vagyok, ők pedig Lia...
-Tudjuk, tudjuk, kik vagytok, mivel mi is Directionerek vagyunk.
Mellesleg én Scarl vagyok ő pedig a legjobb barátnőm, és 'kolléganőm' Liz.-Lelkendezett Scarlet.
-Micsoda szép nevek.- Kacsintott ránk Niall, már egy picit ittas állapotban, amint azt rajta érezhettük.
-Bocsi, de egy picit izgult miattatok, és ivott pár italt...-Mondta mosolyogva Liam. Én csak négyükre tudtam nézni, Harryre nem, mert éreztem, hogy néz engem. Nagyon ciki volt, de olyan gyönyörű. Nem! Nem gondolhatok ilyenre, mert mi lesz Dylannel? Nem hagyhatom csak úgy faképnél.
-Holnap már kezdhetitek a munát, oké??- Tájékoztatott Paul.
-Persze-persze.-Ráztuk a fejünket. Még vagy egy fél órát beszélgettünk, hogy honnan jöttünk, mit csinálunk szabadidőnkben amikor Paul hozzánk szól:
-Most pedig elvezetlek titeket, a lakásotokba.
-Mi nem megyünk veletek, majd holnap találkozunk! És örültem, hogy megismerhettelek Titeket lányok!- Mondták a fiúk majd egyenként jöttek, hogy megöleljenek. Harry volt az utolsó akit megöleltem. Éreztem férfias, parfümének illatát, amitől egy picit beindultam. Mikor észbe kaptam, hogy több mint 5 másodperce ölelem, gyorsan elhúzódtam tőle, de ő nem engedett. Mire 'direkt' köhögtem egyet, ráeszmélt és ő is elhúzódott.
-Na akkor sziasztok! Holnap reggel 8 kor hívunk!!- Mondták, majd elhagytuk a kávézót.
~ A házunkhoz menet, a kocsiban~
-Paul, milyen nagy lesz a ház?
-Hátt, azt nem árulhatom el. Legyen meglepetés! - Majd hirtelen megállt egy baromi nagy ház előtt.
-Paul miért álltunk meg??-kérdeztem meglepődve.
-Ez a meglepetés!! Ez a ti SAJÁT házatok!!
-MI??????OMG!!!!!! Csak a miénk ez a nagy ház? Komoly??
-Igen, igen.-Mosolygott ránk elégedett mosollyal Paul.
-Gyorsan menjetek be, én itt hagylak titeket, itt a kulcs. Bocsánat, de mennem kell, mert nagyon fontos elintézni valóm van. Minden tudnivalót, megtaláltok a konyhapulton. Azon a lapon találtok mindent a holnapi teendőitekről, és ha valamit nem tudtok, ott van az alján a  telefonszámom. Éjjel nappal elérhető vagyo...
-Oké,oké meglesz, de most ha nem bánod...
-Megértettem! Sziasztok! Akkor holnap!

~A házban~
Este csak kipakoltunk, gyönyörködtünk a házban, beszéltünk a szüleinkkel, és Dylannel, valamint áttárgyaltuk a Harrys témát:
-Tényleg Scarl...Láttad, hogy bámult Harry?? Azt hittem felfal a szemeivel..
-Láttam! Én mondtam, hogy rád fog cuppanni. Nem is bírt szólni...Mi lenne, ha....
-NEM! Szó sincs róla! Boldog vagyok Dylannel! Nem akarom megbántani!
-Nekem aztán 8... De láttad, milyen cukik voltak?? Niall részegen, még cukibb...És Liam?? Olyan megfontolt, és komoly, de egyben dögös. Louis, meg állatira vicces.-mondta Scarl.
Éjfélig, csak áradozni tudtunk a fiúkról majd bedobtuk a szunyát, a saját közös hálószobánkban...Eszméletlen egy ház! Több háló, vagy 3 fürdő szoba, baromi nagy medence hangulatvilágítással, KÜLÖN gardrób szoba, telis-tele jobbnál jobb ruháknál, Apple laptopok, és még sorolhatnám. Egy álom volt a javából!

A KÖVETKEZŐ RÉSZ TARTALMÁBÓL:

...Harry! Ezt nem szabadna...nekem van barátom...
-Nem érdekel!! Én csak téged akarlak...

....A következő BeautiBear fotózás témája: Koszorúslányok. És kaptok egy új modellt, aki odaköltözik a házatokba....

8. epizód/ Hello London, Hi One Direction :)

Az utolsó otthon töltött napot, pakolással, ügyintézéssel, és megint pakolással töltöttem.Eldöntöttem, hogy egy Londonos ruhaösszeállítást fogok felvenni. Minden egyes 5 percben arra gondoltam, hogy milyen jó is lesz nekem, mivel, hogy a One Directionnel fogok együtt dolgozni!! Még most is kába vagyok, ha belegondolok... Egy hete még csak egy rajzolgató, normál lány voltam, most meg már a One Directionnel dolgozó, ismert modell...:OMire észbe kaptam, rájöttem, hogy már el is kell hagynom a házat, mert nemsokára indul a repülőm. Dylan, Scarl és én mentünk ki a reptérre. Majd elérkezett a becsekkolás ideje. 
-Szia Kicsim! Nagyon hiányozni fogsz! De ne aggódj! Az a hét gyorsan el fog telni! Nagyon szeretlek Liz!-Mondta majd megölelt, és egy lehelletfinom csókot kaptam a számra.
-Nagyon szeretlek én is, nagyon fogsz hiányozni!! Akkor jövőhéten!!- Köszöntem el gyorsan, mert nem akartam, hogy sírjak.
~30 perccel később~
-Kérem üljenek le, és kössék be az öveiket! A felszállást megkezdjük!-Mondta a hangos bemondó.
Nagyon kényelmes kis repülő volt, de annyira izgatott voltam, hogy nem tudtam aludni se. De ha jobban belegondolunk, csak negyed óra az út. Nem voltunk messze Londontól...Scarl már majdnem a nyakamba ugrott, és én is nagyon izgatott voltam. Minden percben erről beszéltünk. Mi lesz, hogy lesz, ki kit fog öltöztetni, valamint, hogy Scarl kivel akar összejönni.
-Most mondom Liz, csak legyél határozott!
-Oké...Megpróbálok, határozott lenni, amennyire csak tudok, de ha én meglátom valamelyiküket, ne csodálkozz ha nem szólok semmit.
-Ja, de ha Harry rádveti magát, akkor nincs megállás. Ő egy 19 éves hormonokkal teli 'fiatalember'.-Hangsúlyozta ki magát, majd mindketten izgatott röhögésben törtünk ki, amikor mghallottuk a hangosbemondót:
~Kérem üljenek le, megkezdjük a leszállást!~
Én abban a pillanatban, már tudtam, hogy életem egyik fordulópontja lesz ez, és hogy, valami történni fog.
-Scarl én olyant érzek!
-Jajj ne csináld már! Mindig ezt mondod, hogy ezt érzem meg azt érzem, inkább koncentrálj arra, hogy mit fogsz először nekik mondani, hogy ne bőgj le...
Igaza volt...Inkább kitalálom, hogy hogy köszönjek nekik, miket mondjak, ha pl. Harry rámnéz azzal a gyönyörű, csillogó szemeivel. Majd a gondolataimmal addig latolgattam, míg megállapodtam, egy enyhén jó szövegen. Ekkor láttam, hogy mindenki, kezdi elhagyni a repülőt. Leszálltunk, majd nagyban kerestük Pault aki -a terv szerint- elvisz minket egy kávézóba a fiúkhoz. Sétáltunk a folyosón, különböző szakaszokon, majd egyszer csak megpillantottuk Pault. Pont úgy nézett ki, mint a képeken. Köbcös, cuki, és NAGYON NAGY.
- Szia Paul! Én itt Scarl vagyok, ő pedig Liz.-Mondta magabiztosan Scarl. Szerintem  ő ezt találta ki a repülőn.
-Sziasztok! Honnan ismertek? Na ne mondjátok, hogy a modellek is Directionerek?? Amúgy ha azok vagytok, akkor ismerhettek már.
-Igen azok vagyunk!-Feleltem magabiztos beszédet próbálva.
-Jó, akkor most elviszlek titeket a fiúkhoz. De egyet kérek! Ne ugorjatok rájuk, mert nem szeretik az őrült Directionereket! Bár rólatok, nem nagyon feltételezek ilyesmit.
-Persze-persze.
~ Paul kocsijában~
- A fiúk már nagyon kíváncsiak rátok!!-Mondta Paul. Mi összenéztünk Scarllal. KÍVÁNCSIAK. Azt hittük, hogy kiugrunk a kocsiból. Kíváncsiak voltak ránk...el sem hittem...Majd odaértünk ahhoz a bizonyos kávézóhoz.Kicsi, otthonos kávézó volt.....

HOGY MI FOG TÖRTÉNNI A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN?
-A FIÚK HOG FOGJÁK FOGADNI A LÁNYOKAT?
-MILYEN LESZ A LAKÁSUK?
-MILYEN LESZ AZ ELSŐ MUNKA??

7. epizód/ Avagy minden kiderül...

Zavarodottan nyitottam fel a szememet. Hol vagyok?? Úristen még mindig Dylannél. De megnyugodtam, mivel be voltam takargatva. Nagyon jól esett, hogy Dylan így törődik velem....Egyből megéreztem a rántotta fenséges illatát. Felkeltem, hogy megnézzem, miben settenkedik. Kimentem, hozzá a konyhába.
-Jó reggelt Liz, drágám! Bocsánatot kérek, amitt, hogy felkeltettelek...-Majd magához húzott, mivel látta, hogy egy picit még fázok.
-Semmi, baj...Nem tudom mióta lett bűntény, hogy isteni illatra keljek. Mondd, te egy mester séf vagy??
- Valami olyasmi, hölgyem...-Pukedlizott előttem Dyl.
Amúgy csak imádok sütni-főzni.
-Tényleg?? Kevés ilyen férfit ismerek, mint Te, de ennek nagyon örülök.
Egyébként nagyon-nagyon restellem, hogy elaludtam, tényleg nem akartam, de elkap..
-Semmi baj, én csak örültem, hogy itt aludtál. Olyan édesen tudsz aludni, néha még beszélsz is...-Mondta mosolyogva.
-Hát iggenn...-Mondtam elszomorodva, mivel ez volt az egyik ok, amiért utáltak. Utáltam táborba, vagy ottalvós kirándulásra menni, mert kamerára vették, ahogy beszélek.
-Sokan mondták már, hogy beszélek álmomban, ezért általánosban mindig is csúfoltak...-Mondtam a ruhám szélét szorongatva.
-Jajj ne haragudj! Nem úgy gondoltam, pillecukrom! Épp, hogy nagyon aranyos, én nem bántásból mondtam. Megtudsz bocsájtani? -Állt térdre egy villát nyújtva a kezembe.
- Miért is bocsájtanék meg??- Kérdeztem, mintha meg lennék sértődve, de közben már röhögtem. Ekkor éreztem, hogy felkap, felvesz, és kirohan velem a kertbe, egyenesen a medencébe.Szó szerint éreztem, hogy dobog a szíve. :3  Mire ellenkezhettem volna, már bent is voltunk a vízben. le mentünk a víz alá. A derekam köré fogta a kezét, és hosszan megcsókolt. Nagyon jó volt. A csók után a fülébe súgtam, hogy szeretem. Igen kimondtam. Nálam, ez rekord. Egy nagyon cuki mosollyal válaszolt, és egy 'Akkor örülök'-kel.
Mire kikászálódtunk a vízből, rájöttünk, hogy kéne enni valamit, mert nagyon korgott a hasunk. Csurom vizesek voltunk, és mellékesen rám tapadt az egész ruha. Dylan egy cseppet megbámult, de nem érdekelt.
-Hozok neked egy száraz ruhát. De figyelmeztetlek, egy picit nagy lesz rád.-Futott be kacarászva.
-Oké köszi.
Miután átöltöztünk, megreggeliztünk. Egyszerűen csodálatos volt a reggeli! Ilyet minden nap megennék.
-Liz, nincs kedved velem tölteni a napot?
-Szívesen!!!
-Akkor, mi a terv? Hova menjünk Miss?
- Maradjunk itthon, és.....menjünk vissza a medencébe!
-Oké, de vedd le a holmijaimat, és most ne legyél szégyenlős...-Pirult el Dylan.
-Háátt.....na jó...-Valahogy le kellett győznöm a félelmem, és egyszer úgy is meg fog történni, mit húzzuk itt az időt. Na jó nem arra gondolok, hogy Dylan meg én most az ágyban, hanem arra, hogy majd egyszer!
Levetkőztem, és gyorsan berobbantam a medencébe. Követett Dylan.
-Liz kérdezni szeretnék tőled valamit!
-Igen?
-Hogy döntöttél a Londoni utazással kapcsolatban?
-Nem tudom...Nagyon fontos vagy nekem és..
-Tudom-tudom, de tudunk talizni minden hétvégén, és így a karriered is tud szárnyalni.
-Hát ebben az esetben lehet, hogy elvállalom.
A nap hátralévő részét filmezéssel töltöttük el, majd hazamentem, és megbeszéltem Jamessel, hogy mikor is indulok LONDONBA! Azt mondta, hogy Scarl. már helyettem is eldöntötte már tegnap, és elterveztük, hogy holnapután indulok. Ezen kívül, még megemlítette, hogy anyáékkal már beszélt, és beleegyeznek a költözésbe, és hogy felfüggesszem a sulit. Este, egy futárfiú jött, és átnyújtott nekem egy nagy dobozt. Kinyitottam, és ezernyi szebbnél szebb ruha volt benne. James küldte, azt mondván, hogy ő nem tud ott lenni a reptéren, hogy elköszönjön, így hát ezzel szeretne bocsánatot kérni! BOCSÁNAT KÉRÉS ELFOGADVA! :) Kezdtem pakolni, de nem minden cuccot, mivel minden héten jövök haza, így egységesen fel tudom hordani a cuccaimat Londonba... 2 NAP ÉS LONDON!

6. epizód/ Miért pont most? :'(

Kómásan ébredtem fel...Mi is történt velem?? Jah igen lesmaciztam Dylant...pillanat...mit csináltam?? Szerintem teljesen elment az eszem, de így visszaemlékezve rá, nagyon is élveztem és hát, úgy láttam ő is. Mire kikászálódtam az ágyból és rájöttem, hogy iskola van, mivel VÉGRE péntek, addigra az utolsó részeg vendég is hazatámolygott. Csak én maradtam, még Scarl is hazament, egy cetlit hagyva az asztalon...

'Ma suli után megyek érted! Fontos megbeszélni valónk van. És juhéj összejöttél Dylannel! Viszont a rosszhír az, hogy nem tudom, hogy fog majd esni a mondanivalóm...Na majd tali XOXO'

Mire beértem a suliba mindenki, még az is a buliról beszélt aki nem volt ott. Látták, hogy nem vagyok valami jó passzban, ezért nem is zargattak... Kivételesen gyorsan telt a nap. Scarl, ahogy említette, a házunk előtt várt Dylanenl. Gyorsan odafutottam Dylanhez és megcsókolt...Cuki volt, mint mindig. Scarl nagyon furcsán szomorú de egyben vidám is volt.
-Megkérhetnélek Dylan, hogy ezt most csaknégyszemközt beszélnénk meg Lizzel?
-De miért?? Na mindegy....Szia Liiiiizzz!! -mondta, majd egy puszit nyomott az arcomra.
 ~Bent a házban~
-Na mi lenne az a nagyon fontos??
-Hát ez egy jóhír, de szerintem neked ez egy elég rossz hír.
-Mi az mondjad már.........
-Na szóval de ne haragudj-e miatt...légyszíves..Szóval az a helyzet, hogy James azt mondta, hogy lenne egy munkalehetőség.
-De hiszen ez nagyszerű!
-Igen az, de nem itt, Crackfordban, hanem Londonban...
-Mi????? Itt KELL hagynunk a várost??
-Nem KELL hanem, ha elfogadod az ajánlatot akkor fizetnek nekünk egy közös házat, plusz hetente fizetést ami, 2000 font.
-Úristen, de hiszen ez nagyszerű, de rossz is...Mi lesz Dylannel....-rögtön könnyek szöktek a szemembe.
-Hát igen ettől féltem, de a fő dolog itt van még amit el kell mondanom..Aminek én mindennél jobban örülök, és el sem tudom képzelni, hogy ilyet mégegyszer mikor kaphatnék az élettől...
-MI AZ???
-A munka a One Directionnel lenne.....-Sikított Scarl.
-Hogy kivel?? Biztos csak vidítani akarsz...de sajnos nem jött be...
-Nem hiszed?? Olvasd el ezt a levelet amit Paul küldött csak nekünk.!
A levelet olvasván úgy éreztem a levél és a kezem összenőttek.
-Végre! Ezt az ábrázatodat szerettem volna látni! És a munkánk mellesleg az lenne, hogy velük fotózkodjunk, valamint nekik tervezzünk ruhákat! Bizony-bizony!
-ÚRISTEN!!! Egyben szeretnék is menni, de nem hagyhatok itt csapot-papot. Itt van a HÁZ, a SULI, és főként DYLAN.
-Nyugi ha akarod minden héten, hazalátogathatunk..
-És anyáék már tudják?
-Persze, és szívük szerint elindítanának Londonba, mivel én beszéltem velük, és azt mondták, hogy én mondjam el, hogy meglepetés legyen. Azt mondták ne aggódjak a ház miatt, úgyis itt lakik az unokatestvérem, minden nap megtudja nézni, hogy mi a helyzet a házzal.
-Nem tudok mit mondani. Még kell rá egyet aludnom, és most ha nem haragszol, lehetnék csak Dylannel?
-Persze!! De ne, hogy elcsavarja a fejedet, hogy maradj itt. Oksi??
-Oké..

~Dylan szobájában először~
-Nagyon kis cuki szobád van!-feküdtem az ölében...
-Köszi, de látom, hogy valami baj van...Mi az kicsim??
Elmondtam neki mindent...Nagyon komolynak látszott ő is.
-Szóval azt mondod, hogy minden héten jönnétek haza.
-Igen-igen.
-Figyelj kicsim. Tudom, hogy a karrieredet is akarod egyengetni, ezért elengedlek. Tudunk majd skypolni, meg minden hétvégét együtt tölthetünk. A sulit, meg majd bepótolod.
Egy picit zokoktam, de annyira jól esett ott feküdni, hogy azon vettem magam, hogy elaludtam, mikor Dylan énekelt nekem...

HOGY MI FOG TÖRTÉNNI A KÖVETKEZŐRÉSZBEN?
-LIZ ELINDUL LONDONBA VAGY MARAD DYLANNAL?
- MIT FOG KAPNI LIZ DYLANTŐL ÉS JAMESTŐL?
-MIRE FOG KELNI LIZ??
FIGYELJÉTEK,  HOGY MIKOR JÖN KI AZ ÚJ RÉSZ....ADDIG IS.....