8. epizód/ Hello London, Hi One Direction :)

Az utolsó otthon töltött napot, pakolással, ügyintézéssel, és megint pakolással töltöttem.Eldöntöttem, hogy egy Londonos ruhaösszeállítást fogok felvenni. Minden egyes 5 percben arra gondoltam, hogy milyen jó is lesz nekem, mivel, hogy a One Directionnel fogok együtt dolgozni!! Még most is kába vagyok, ha belegondolok... Egy hete még csak egy rajzolgató, normál lány voltam, most meg már a One Directionnel dolgozó, ismert modell...:OMire észbe kaptam, rájöttem, hogy már el is kell hagynom a házat, mert nemsokára indul a repülőm. Dylan, Scarl és én mentünk ki a reptérre. Majd elérkezett a becsekkolás ideje. 
-Szia Kicsim! Nagyon hiányozni fogsz! De ne aggódj! Az a hét gyorsan el fog telni! Nagyon szeretlek Liz!-Mondta majd megölelt, és egy lehelletfinom csókot kaptam a számra.
-Nagyon szeretlek én is, nagyon fogsz hiányozni!! Akkor jövőhéten!!- Köszöntem el gyorsan, mert nem akartam, hogy sírjak.
~30 perccel később~
-Kérem üljenek le, és kössék be az öveiket! A felszállást megkezdjük!-Mondta a hangos bemondó.
Nagyon kényelmes kis repülő volt, de annyira izgatott voltam, hogy nem tudtam aludni se. De ha jobban belegondolunk, csak negyed óra az út. Nem voltunk messze Londontól...Scarl már majdnem a nyakamba ugrott, és én is nagyon izgatott voltam. Minden percben erről beszéltünk. Mi lesz, hogy lesz, ki kit fog öltöztetni, valamint, hogy Scarl kivel akar összejönni.
-Most mondom Liz, csak legyél határozott!
-Oké...Megpróbálok, határozott lenni, amennyire csak tudok, de ha én meglátom valamelyiküket, ne csodálkozz ha nem szólok semmit.
-Ja, de ha Harry rádveti magát, akkor nincs megállás. Ő egy 19 éves hormonokkal teli 'fiatalember'.-Hangsúlyozta ki magát, majd mindketten izgatott röhögésben törtünk ki, amikor mghallottuk a hangosbemondót:
~Kérem üljenek le, megkezdjük a leszállást!~
Én abban a pillanatban, már tudtam, hogy életem egyik fordulópontja lesz ez, és hogy, valami történni fog.
-Scarl én olyant érzek!
-Jajj ne csináld már! Mindig ezt mondod, hogy ezt érzem meg azt érzem, inkább koncentrálj arra, hogy mit fogsz először nekik mondani, hogy ne bőgj le...
Igaza volt...Inkább kitalálom, hogy hogy köszönjek nekik, miket mondjak, ha pl. Harry rámnéz azzal a gyönyörű, csillogó szemeivel. Majd a gondolataimmal addig latolgattam, míg megállapodtam, egy enyhén jó szövegen. Ekkor láttam, hogy mindenki, kezdi elhagyni a repülőt. Leszálltunk, majd nagyban kerestük Pault aki -a terv szerint- elvisz minket egy kávézóba a fiúkhoz. Sétáltunk a folyosón, különböző szakaszokon, majd egyszer csak megpillantottuk Pault. Pont úgy nézett ki, mint a képeken. Köbcös, cuki, és NAGYON NAGY.
- Szia Paul! Én itt Scarl vagyok, ő pedig Liz.-Mondta magabiztosan Scarl. Szerintem  ő ezt találta ki a repülőn.
-Sziasztok! Honnan ismertek? Na ne mondjátok, hogy a modellek is Directionerek?? Amúgy ha azok vagytok, akkor ismerhettek már.
-Igen azok vagyunk!-Feleltem magabiztos beszédet próbálva.
-Jó, akkor most elviszlek titeket a fiúkhoz. De egyet kérek! Ne ugorjatok rájuk, mert nem szeretik az őrült Directionereket! Bár rólatok, nem nagyon feltételezek ilyesmit.
-Persze-persze.
~ Paul kocsijában~
- A fiúk már nagyon kíváncsiak rátok!!-Mondta Paul. Mi összenéztünk Scarllal. KÍVÁNCSIAK. Azt hittük, hogy kiugrunk a kocsiból. Kíváncsiak voltak ránk...el sem hittem...Majd odaértünk ahhoz a bizonyos kávézóhoz.Kicsi, otthonos kávézó volt.....

HOGY MI FOG TÖRTÉNNI A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN?
-A FIÚK HOG FOGJÁK FOGADNI A LÁNYOKAT?
-MILYEN LESZ A LAKÁSUK?
-MILYEN LESZ AZ ELSŐ MUNKA??

7. epizód/ Avagy minden kiderül...

Zavarodottan nyitottam fel a szememet. Hol vagyok?? Úristen még mindig Dylannél. De megnyugodtam, mivel be voltam takargatva. Nagyon jól esett, hogy Dylan így törődik velem....Egyből megéreztem a rántotta fenséges illatát. Felkeltem, hogy megnézzem, miben settenkedik. Kimentem, hozzá a konyhába.
-Jó reggelt Liz, drágám! Bocsánatot kérek, amitt, hogy felkeltettelek...-Majd magához húzott, mivel látta, hogy egy picit még fázok.
-Semmi, baj...Nem tudom mióta lett bűntény, hogy isteni illatra keljek. Mondd, te egy mester séf vagy??
- Valami olyasmi, hölgyem...-Pukedlizott előttem Dyl.
Amúgy csak imádok sütni-főzni.
-Tényleg?? Kevés ilyen férfit ismerek, mint Te, de ennek nagyon örülök.
Egyébként nagyon-nagyon restellem, hogy elaludtam, tényleg nem akartam, de elkap..
-Semmi baj, én csak örültem, hogy itt aludtál. Olyan édesen tudsz aludni, néha még beszélsz is...-Mondta mosolyogva.
-Hát iggenn...-Mondtam elszomorodva, mivel ez volt az egyik ok, amiért utáltak. Utáltam táborba, vagy ottalvós kirándulásra menni, mert kamerára vették, ahogy beszélek.
-Sokan mondták már, hogy beszélek álmomban, ezért általánosban mindig is csúfoltak...-Mondtam a ruhám szélét szorongatva.
-Jajj ne haragudj! Nem úgy gondoltam, pillecukrom! Épp, hogy nagyon aranyos, én nem bántásból mondtam. Megtudsz bocsájtani? -Állt térdre egy villát nyújtva a kezembe.
- Miért is bocsájtanék meg??- Kérdeztem, mintha meg lennék sértődve, de közben már röhögtem. Ekkor éreztem, hogy felkap, felvesz, és kirohan velem a kertbe, egyenesen a medencébe.Szó szerint éreztem, hogy dobog a szíve. :3  Mire ellenkezhettem volna, már bent is voltunk a vízben. le mentünk a víz alá. A derekam köré fogta a kezét, és hosszan megcsókolt. Nagyon jó volt. A csók után a fülébe súgtam, hogy szeretem. Igen kimondtam. Nálam, ez rekord. Egy nagyon cuki mosollyal válaszolt, és egy 'Akkor örülök'-kel.
Mire kikászálódtunk a vízből, rájöttünk, hogy kéne enni valamit, mert nagyon korgott a hasunk. Csurom vizesek voltunk, és mellékesen rám tapadt az egész ruha. Dylan egy cseppet megbámult, de nem érdekelt.
-Hozok neked egy száraz ruhát. De figyelmeztetlek, egy picit nagy lesz rád.-Futott be kacarászva.
-Oké köszi.
Miután átöltöztünk, megreggeliztünk. Egyszerűen csodálatos volt a reggeli! Ilyet minden nap megennék.
-Liz, nincs kedved velem tölteni a napot?
-Szívesen!!!
-Akkor, mi a terv? Hova menjünk Miss?
- Maradjunk itthon, és.....menjünk vissza a medencébe!
-Oké, de vedd le a holmijaimat, és most ne legyél szégyenlős...-Pirult el Dylan.
-Háátt.....na jó...-Valahogy le kellett győznöm a félelmem, és egyszer úgy is meg fog történni, mit húzzuk itt az időt. Na jó nem arra gondolok, hogy Dylan meg én most az ágyban, hanem arra, hogy majd egyszer!
Levetkőztem, és gyorsan berobbantam a medencébe. Követett Dylan.
-Liz kérdezni szeretnék tőled valamit!
-Igen?
-Hogy döntöttél a Londoni utazással kapcsolatban?
-Nem tudom...Nagyon fontos vagy nekem és..
-Tudom-tudom, de tudunk talizni minden hétvégén, és így a karriered is tud szárnyalni.
-Hát ebben az esetben lehet, hogy elvállalom.
A nap hátralévő részét filmezéssel töltöttük el, majd hazamentem, és megbeszéltem Jamessel, hogy mikor is indulok LONDONBA! Azt mondta, hogy Scarl. már helyettem is eldöntötte már tegnap, és elterveztük, hogy holnapután indulok. Ezen kívül, még megemlítette, hogy anyáékkal már beszélt, és beleegyeznek a költözésbe, és hogy felfüggesszem a sulit. Este, egy futárfiú jött, és átnyújtott nekem egy nagy dobozt. Kinyitottam, és ezernyi szebbnél szebb ruha volt benne. James küldte, azt mondván, hogy ő nem tud ott lenni a reptéren, hogy elköszönjön, így hát ezzel szeretne bocsánatot kérni! BOCSÁNAT KÉRÉS ELFOGADVA! :) Kezdtem pakolni, de nem minden cuccot, mivel minden héten jövök haza, így egységesen fel tudom hordani a cuccaimat Londonba... 2 NAP ÉS LONDON!

6. epizód/ Miért pont most? :'(

Kómásan ébredtem fel...Mi is történt velem?? Jah igen lesmaciztam Dylant...pillanat...mit csináltam?? Szerintem teljesen elment az eszem, de így visszaemlékezve rá, nagyon is élveztem és hát, úgy láttam ő is. Mire kikászálódtam az ágyból és rájöttem, hogy iskola van, mivel VÉGRE péntek, addigra az utolsó részeg vendég is hazatámolygott. Csak én maradtam, még Scarl is hazament, egy cetlit hagyva az asztalon...

'Ma suli után megyek érted! Fontos megbeszélni valónk van. És juhéj összejöttél Dylannel! Viszont a rosszhír az, hogy nem tudom, hogy fog majd esni a mondanivalóm...Na majd tali XOXO'

Mire beértem a suliba mindenki, még az is a buliról beszélt aki nem volt ott. Látták, hogy nem vagyok valami jó passzban, ezért nem is zargattak... Kivételesen gyorsan telt a nap. Scarl, ahogy említette, a házunk előtt várt Dylanenl. Gyorsan odafutottam Dylanhez és megcsókolt...Cuki volt, mint mindig. Scarl nagyon furcsán szomorú de egyben vidám is volt.
-Megkérhetnélek Dylan, hogy ezt most csaknégyszemközt beszélnénk meg Lizzel?
-De miért?? Na mindegy....Szia Liiiiizzz!! -mondta, majd egy puszit nyomott az arcomra.
 ~Bent a házban~
-Na mi lenne az a nagyon fontos??
-Hát ez egy jóhír, de szerintem neked ez egy elég rossz hír.
-Mi az mondjad már.........
-Na szóval de ne haragudj-e miatt...légyszíves..Szóval az a helyzet, hogy James azt mondta, hogy lenne egy munkalehetőség.
-De hiszen ez nagyszerű!
-Igen az, de nem itt, Crackfordban, hanem Londonban...
-Mi????? Itt KELL hagynunk a várost??
-Nem KELL hanem, ha elfogadod az ajánlatot akkor fizetnek nekünk egy közös házat, plusz hetente fizetést ami, 2000 font.
-Úristen, de hiszen ez nagyszerű, de rossz is...Mi lesz Dylannel....-rögtön könnyek szöktek a szemembe.
-Hát igen ettől féltem, de a fő dolog itt van még amit el kell mondanom..Aminek én mindennél jobban örülök, és el sem tudom képzelni, hogy ilyet mégegyszer mikor kaphatnék az élettől...
-MI AZ???
-A munka a One Directionnel lenne.....-Sikított Scarl.
-Hogy kivel?? Biztos csak vidítani akarsz...de sajnos nem jött be...
-Nem hiszed?? Olvasd el ezt a levelet amit Paul küldött csak nekünk.!
A levelet olvasván úgy éreztem a levél és a kezem összenőttek.
-Végre! Ezt az ábrázatodat szerettem volna látni! És a munkánk mellesleg az lenne, hogy velük fotózkodjunk, valamint nekik tervezzünk ruhákat! Bizony-bizony!
-ÚRISTEN!!! Egyben szeretnék is menni, de nem hagyhatok itt csapot-papot. Itt van a HÁZ, a SULI, és főként DYLAN.
-Nyugi ha akarod minden héten, hazalátogathatunk..
-És anyáék már tudják?
-Persze, és szívük szerint elindítanának Londonba, mivel én beszéltem velük, és azt mondták, hogy én mondjam el, hogy meglepetés legyen. Azt mondták ne aggódjak a ház miatt, úgyis itt lakik az unokatestvérem, minden nap megtudja nézni, hogy mi a helyzet a házzal.
-Nem tudok mit mondani. Még kell rá egyet aludnom, és most ha nem haragszol, lehetnék csak Dylannel?
-Persze!! De ne, hogy elcsavarja a fejedet, hogy maradj itt. Oksi??
-Oké..

~Dylan szobájában először~
-Nagyon kis cuki szobád van!-feküdtem az ölében...
-Köszi, de látom, hogy valami baj van...Mi az kicsim??
Elmondtam neki mindent...Nagyon komolynak látszott ő is.
-Szóval azt mondod, hogy minden héten jönnétek haza.
-Igen-igen.
-Figyelj kicsim. Tudom, hogy a karrieredet is akarod egyengetni, ezért elengedlek. Tudunk majd skypolni, meg minden hétvégét együtt tölthetünk. A sulit, meg majd bepótolod.
Egy picit zokoktam, de annyira jól esett ott feküdni, hogy azon vettem magam, hogy elaludtam, mikor Dylan énekelt nekem...

HOGY MI FOG TÖRTÉNNI A KÖVETKEZŐRÉSZBEN?
-LIZ ELINDUL LONDONBA VAGY MARAD DYLANNAL?
- MIT FOG KAPNI LIZ DYLANTŐL ÉS JAMESTŐL?
-MIRE FOG KELNI LIZ??
FIGYELJÉTEK,  HOGY MIKOR JÖN KI AZ ÚJ RÉSZ....ADDIG IS.....

5. epizód/ A várvavárt buli + egy új, fontos 'személy'

Sajnos csütörtök volt, és suliba kellett mennem. Reggel direkt felkeltem hamarabb, hogy még meg tudjam csinálni a házit is. Kb. 2 órát aludtam. Fel kellett keltenem Scarl.-t is, nem hagyhatom csak úgy rajta a házat. Kómásan bepihegtem a suliba és mindenki csak rohant hozzám:
-Láttad már, hogy rajta vagy a címlapon?
-Úristen olyan gyönyöű vagy. Leszünk barátnők?
-Megcsinálom a házid, csak jelölj be facebookon!
Ilyeneket mondtak nekem. A folyosó mindenki megfordult utánam. Új volt még ez nekem, és furcsa is egyben. Már nagyon vártam az estét, főleg, hogy Scarl. mondta, hogy bemutat nekem majd valakit. Kicsit féltem, hogy megint valami buta ötlettel áll elő, vagy csak bemutat megint egy új kollekciót. Mindenesetre végigszenvedtem az egész délelőttöt. Annyira fárad voltam, hogy egyszer rajzon el is aludtam. Csak arra ébredtem, hogy valaki bökdösi az oldalam. Gabe volt az. Nem annyira szerettem a csajt, de elviseltem:
-Ma este én is elmehet a partidra?? Azt mondták, hogy sokan lesznek, és én is el szeretnék menni, ha nem baj.
-Bocsi, de már megvan, hogy kik jönnek, de majd legközelebb bepótoljuk.-mondtam ásítva.
-Oké...:( -felelte szomorúan.

Délután Scarlal átaludtuk a délutánt, hogy legyen erőnk estére. Be is állítottuk az ébresztőt, hogy ne hogy átaludjuk az eseményeket. Fél 6-kor elkezdtünk készülődni. Scarl volt a sminkes. Olyan sminkeket tud csinálni, mint egy profi...Nekem füstös sminkem volt.

A ruhám egy nagyon szép arany csillogós ruha volt, amit rögtön meg is szerettem.

Scarl pedig egy összeállítást választott:
Fekete, csavart ruha, hozzáillő virágos hajráffal, fekete magassarkúval. Mellette egy kis pisis, 9 évesnek éreztem magam. Pedig megnyugtatott, hogy álomszép vagyok...Na ez már tényleg túlzás volt.









~9 óra~
Minden készen állt a vendégek fogadására. Lassan beszállingóztak és tele is lett a ház. Nagyon jól ment a buli. Mindenki bulizott, táncolt, kajált, vagy éppen gratuláltak nekünk a címlap miatt.

-Mindjárt jövök! Csak hozom azt az illetőt.-mondta izgatottan Scarl.
-Oksi. -én addig megittam egy energia italt, mert éreztem hogy kezd kimenni az energia a testemből.
Scarl közeledett nem sokkal azután, hogy teljesen megittam. És akkor megpillantottam Őt. Azt az illetőt. Azt hittem ez életem legszebb pillanata. Csak bámultam az illetőt, és fagyosan álltam. Majd odaért hozzám. Scarl látta, hogy jól választott. Ő tudta, kik jönnek be nekem.
-Szia Dylan vagyok, és te szerintem Liz.-mondta a helyes ismeretlen, de mostmár Dylan.
-Iggenn,, Lizzz vagyookk. Honnan ismerjük egymást??-dadogtam, közben éreztem, hogy elpirulok...
-Mi még nem találkoztunk, én csak Scarl ismerőse vagyok. Jó barátok vagyunk...
-Én most itt is hagylak titeket...szasztok!!-köszönt el gyorsan Scarl.
-Ne...........!-Kiáltottam magamban, nehogy elmenjen és itt hagyjon vele! Mi van ha hülyeséget mondok??
-Szóval, csináljunk valamit??-kérdezte szégyenlősen Dylan. Akkor tudatosult bennem, hogy ő is olyan félénk típus, mint én.
-Nem is tudom...Activity??-kérdeztem.
-Gyertek üvegezünk!! Ti is szálljatok be!-mondta Scarl. Ebben a pillanatban meg tudtam volna ölni, mert TUDTAM, HOGY MIRE KÉSZÜL.
-okéé. -mondtuk egyszerre.

Jó volt a játék, de kiderültek dolgok:
Pont Scarl kérdezett tőlem:
-Szóval Liz Scatz, bejön neked Dylan?
Ekkor nem tudtam mit mondjak. Dylan gyorsan rám nézett, és láttam, hogy egy picit mosolyog...Mit mondhattam volna??
-Jajj, de még csak most ismertem meg...
-De akkor is mondd!!....vagy akkor zálogul kérek egy ruhadarabot.-Mivel, hogy csak az a ruhácska volt rajtam, muszáj volt válaszolnom, vagy akkor ülhetnék itt egy szál fehérneműben világ-szeme látta előtt.
-Hát szerintem elég helyes srác, jó fejnek tűnik. -Ez pontosan elég volt, így is már pirultam, mint a piros alma...
~ 5 perc múlva~
Egy ismeretlen csajszinak, meg nekem jutott jutott a kör. Elég beképzeltnek tűnt. Ekkor utáltam meg igazán.
-Liz, látom, hogy egész este szemeztek Dylan-nel vagy kivel, ezért adok nektek egy merszes feladatot. Gondolkodom...Áhhháá meg is van! Cseréljetek ruhát.
-Öhhmmm okéé...-mondtam még mindig elpirultan.
Bementünk a szobába... Dylan elkezdte levenni a pólóját...mamám...inkább elfordultam, nem bírtam a látványt...annyira jó pasi volt, de nagyon féltem kezdeményezni, mert mivan ha nem kölcsönös??
-Na mi lesz, te nem öltözöl??-Erre megfordultam, és ott állt egy szál gatyában. Azt hittem, hogy kiütnek a nyeregből és a mennyországba kerülök...
-öüööö..jahh...bocssii-i-i-mondtam, mint egy logopédusra szoruló kis 5 éves.
- Jah értem már, forduljak meg, és ne nézzelek.-mondta mosolyogva. Úgy éreztem ő egy picit bátrabb, mint én. 
-Készen vagyok!-mondtam, és néztem, hogy Dylan milyen nevetségesen néz ki.
-Ne röhögj!! Te meg úgy nézel ki, mint egy anyamackó.-mondta, és hirtelen felém kapott és a számra egy leheletfinom puszit nyomott.
-Na most már nem fogsz röhögni....-kacagott, majd heves smacizásba kezdtünk...Miután szuszhoz jutottunk, eldöntöttük, hogy lemegyünk.
-Ez volt életem legjobb csókja. Bocsi, ha késlekedtem, de nem tudtam eldönteni, hogy bejövök-e neked, de most már tudom a választ.
-Ezt többször is csinálhatnánk.-Haraptam az ajkamba.
~Lent a nappaliban~
-Miért voltatok olyan sokáig?? Talán nem az amire gondolok??-Kérdezték kuncogva a többiek.
-Áááá nem csak Liz-nek beragadt a cipzára...-hazudott rám mosolyogva Dylan.
-Persze-persze, akkor azért van elkenődve Liz-nek a rúzsa....-Gyanakodott Scarl.
-Csak amikor levettem a ruhám, akkor véletlenül lekentem vele.-Gyorsan próbáltam megcsinálni az elkenődött számat.

~ Hajnali 3 ~
Már mindenki bedobta a szunyát, amikor valaki felébresztett. Dylan volt az.
-Bocsi, kimegyünk sétálni??
-Ühüüm.

~Kint~
-Hátt jó volt amit a hálóban csináltunk...
-Jah igen az volt...
-Bocsi, ha nagyon letámadtalak, csak már annyira tetszettél, hogy nem bírtam visszafogni magam. És komolyan szeretnék valamit kérdezni tőled Liz.
-Igen??
- Nagyon-nagyon szeretlek, és azt szeretném, ha a barátnőm lennél.
- Nagyon szívesen, és hogy, tudd én is szeretlek.
Ajkait ajkaimra helyezte, és először lassan, majd utána szenvedélyesen csókolóztunk. Életem legmámorosabb pillanata volt. Úgy éreztem megtaláltam magamnak a herceget. I <3 you Dylan forever!

4. epizód/ A BeautiBear címlap meghódítása

Szerda reggel lázasan (nem betegen, nyugi :) ) keltem fel. Úgy elszaladt az idő, hogy el is felejtettem, hogy ma mennek el anyáék. Most már nem voltam szomorú, mert nagyon vártam már a következő fotózást. Azt mondta nekem Scarl, hogy amióta modellkedem, nagyon megnyíltam, és bátrabb is vagyok. Lementem anyáékhoz, hogy egy utolsót együtt reggelizzünk. Reggeli közben mindenről tájékoztattak: hol vannak a kulcsot, mit kell csinálni ha kigyullad a ház, és még azt is, hogy időben locsoljam meg a növényeket, ne hogy kiszáradjanak. Ma nem mentem suliba, mivel egész nap pakoltunk. Úgy tervezték anyáék, hogy délután 2-kor mennek el, de ebből inkább délután 5 óra lett.

-Szerbusz kicsim! Nagyon hiányozni fogsz!! Remélem vagy már olyan nagy, hogy vigyázz erre a házra. Ne hanyagold a tanulást, de azért legyen időd a szórakozásra is!!-mondta anya. Most apa következett:
-Tudod, hogy szeretünk kicsim, és ha bármi problémád van, tudod a telefonszámunkat. Pénzt minden héten küldünk, de a fotózáson is kapsz eleget. 3 hét és máris jövünk!!-mondta szomorúan apa, és láttam, hogy egy könnycsepp csordult ki a szeméből.
-Ne aggódjatok! Megleszek...és ha nem akkor itt van Scarl. nekem.

~Elmentek~ :'( :)

Az ablakból láttam, hogy elhajt a kocsi. Leültem és gondolkodta, mit is kéne csinálnom. Úgy döntöttem felhívom Scarl.-t, hogy jöjjön át, és aludjon nálam. Átjött. 5 perc sem kellett, és máris ideért. Furcsán nézett ki min. 10 megrakott szatyorral.
-Szia!! Te meg mi a fenét hoztál?! Ugye nem party kellékeket? Mert megmondtam, hogy,
-Nyugi, nem!! Csak James hozott új darabokat, és van egy őrületesen jó hírem!!-vágott közbe. Akkora mosoly volt az arcán, mintha csak  pofon nyomták volna 1 kg. milka csokival.
-Mi ez a nagy öröm, ha megtudhatnám??
-Mindjárt el mondom....salalala.....Nah először is ülj le! Most adok egy újságot....de nagyon kérlek szépen, ne ijedj meg!!...
-Oké...de mutasd már...

Azt hittem, megáll a szívverésem...Én és Scarlet a címlapon...
És egész Nagy-Britannia látja ezt az újságot..

-Na mit szólsz hozzá?? Ugye milyen überkirály????-mondta izgatottan.
-Hátt..öhmm...ez...olyan....nem...is..ttuddomm..
-Ugye milyen jó?? BFF-ek a címlapon. És a Princess újság címlapján....*.* Én már el is olvastam a cikket.
-Cikket??
-Igen-igen. Minket neveznek a 'jövőnek'.

Olyan őrülten lapoztam az újságot, mint amikor kapsz valami ajándékot és ki akarod bontani, minél hamarabb. Na én ennél rosszabb voltam. Egy egész oldal rólunk áradozott. Belegondoltam, hogy ez ott kezdődött, hogy nekimentem Jamesnek a folyosón. És máris címlapon vagyok...akkor mi lesz 1 hónap múlva? Az este hátralevő részében csak azt az oldalt bírtuk olvasni, meg persze a szemben lévőt, mivel, hogy az a One Direction-ról szólt. Főleg Harry-ről. Nekem ő jött be legjobban, de Niall-t sem vetettem meg. :) Amikor feleszméltem Scarl kipakolta a ruhákat, mondván, hogy James azt mondta, hogy válogassuk ki melyikek a legjobbak. Egyszerűen nem lehetett választani, annyira jó ruhák voltak.

-Szerinted melyik legyen Scarl??
-Nem tudom, mindegyik olyan cukii.
-Tényleg, mi lenne ha megünnepelnénk a címlapot??-kérdeztem eufórikus hangulatban.
-Liz Scatz bulizni szeretne?? Ezt komolyan mondod?? Ez a fotózkodás teljesen megváltoztatott, de így még jobban tetszel. ;) Holnap tök jó lenne. Megrendezhetem ugye??
-Igen, persze, én ebbe nem annyira vagyok jó. Ez az első partink, úgy hogy csak 30 embert hívjunk meg, okés??
-Oksi! :DD

Kb. Hajnali 4-ig tervezgettük, a bulit, utána bedobtuk a szunyát. Megint Harry-vel álmodtam, de elég zavaros volt az álom. Valami olyasmi volt benne, hogy megcsalom, de ő utána sír és Baby Lux-hoz rohan...XD

3. epizód/ Reflektorfényben

Reggel izgatottan vágódtam (szószerint) ki az ágyból. Rájöttem, hogy még csak kedd van. De jó hír, hogy délután fotózás...Belegondoltam...hogy fogok én pózolni?? Úristen nagyon félek! A délelőtt a suliban nagyon lassan és unalmasan telt. Mikor kiértem a suliból Scarl. már ott várt és fülig érő szájával mosolygott rám.

-Hogy fogom én ezt csinálni?? Azt sem tudom, hogy kell pózolni, vagy a többit még meg sem említem!!!

-Nagyon egyszerű! Csak mosolyogj, és csináld azt amit akarsz, és érezd jól magad!!-mondta teljesen higgadtan.
-És mi van ha elrontom?
-Micsodát?? Van photoshop és az is csak az 50 éveseknek kell! Hidd el nagyon jó leszek én már most tudom!

Végigbeszélgettük az utat. Amikor a BeautiBear ajtajához értünk szinte lefagytam. Ez teljesen más volt, mint amikor csak Scarl.-t jövök mgnézni. Amikor beértünk a stylist már fogadott is minket.

-Oh! Szóval te vagy Liz! James már nagyon áradozik rólad. Tessék válagosasatok ezekből. A heti téma a habos-babos ruhák lesznek.

Olyan gyönyörű ruhák voltak, hogy a lélegzetem elállt nyomban. Alig tudtunk választani. Végül ezeket választottuk:

Én inkább a kéket álasztottam, hagytam hadd örüljön Scarl. Amikor beléptünk a fotóterembe, azthittem menten beájulok. Volt vagy 6 fotós, 3 stylist, 4 fodrász CSAK NEKÜNK! 

-Akkor kezdhetjük is!! Jól csináljátok lányok, mert ez egy Londoni újságba megy majd!

Londoni?! Egész London látni fog...Jesszus! És ilyen bénákra pazarolják az idejüket,mint én!!.........2 órával később........

-Végeztünk lányok!! Nagyon jók voltatok!! Miénk lesz a címlap!
-Címlap????? -Kérdeztük mindketten, bár Scarlet örömében, én meg fájdalmamban...címlap...úristen...mit fognak szólni az osztálytársaim...annyira fáradt voltam, hogy 2 órán át magssarkúban kellett tipegnem ide-oda. Ahhoz képest nagyon jól éreztem magam. Scarl is nagon meglepődött, hogy tudok ilyen felszabadult is lenni. Nagyon fárasztó volt a nap...De IMÁDTAM!!!!!

2. epizód/ A nagy fordulat

Másnap reggel felkeltem. Ránéztem az órára és rájöttem, hogy ma hétfő és suli. Gyorsan felkeltem, elrendeztem magam, bepakoltam a cuccom a táskámba és már mentem is reggelizni. Lent anyáék, már javában pakoltak, a költözés miatt. Ezzel juttatták eszembe, hogy elmennek.Szótlanul ettem meg a reggelimet, nem akartam őket zavarni. Miután végeztem utánam szólt anya:
-Szép napot kicsim!! És ne aggódj! Nagyon jól sikerült a rajzod!
-Köszi! Legalább nektek tetszik. Na mentem is!! Sziasztok!

~Suliban~

-Gyerekek, üljetek le, és vegyétek elő a rajzotokat. Mindenki egyesével fog kijönni, és elmondani, hogy milyen stílust kapott, valamint a jellemzőit szeretném hallani. Kezdjük is! Brandon az első, Liz a második, Emily a harmadik, mivel ők a legügyesebbek!!
Görcsbe rándult a gyomrom. Én kint egyedül?? Ez most komoly?? Amikor én következtem, kimentem és belekezdtem.
-Én egy tipikus ősz-eleji válogatást választottam.  Magas derekú szoknyát rajzoltam a modellnek, mely kiemeli az alakját. Megfigyelhetjük, hogy milyen jól áll neki ez a póló, a hozzátartozó retiküllel együtt.-Mindezt picit csendesen meséltem, mivel féltem, hogy mindenki leszólja, hogy milyen rossz.
 -Látom, használtad a fantáziád, Liz.
-Igen, Scarlet inspirált engem. Tetszik tudni ő egy modell. -Azért mondtam mindezt neki, mert Sarlet nem abba a suliba járt, és szerettem volna egy picit dicsekedni is.
-Hát akkor könnyű dolgod volt! De azért megadom az ötöst. Néha szoktam ilyet mondani, de most ez nagyon tetszik!

Nagy kő esett le a szívemről. Nyugodtan ltem le, és már vártam a délutánt, hogy találkozhassak Scarl.-al a fiús fotózáson.

~ a BeautiBear-ben~

Egy picit késve érkeztem a fotózásra ezért, úgy futottam, ahogy csak bírtam, hogy ne hogy, bezárják előttem az ajtót. Mentem a folyósókon, befordultam ide is ,oda is , amoda is. Szembe jött velem egy nagyon flancos ürge, próbáltam kikerülni, -de amilyen béna, és ügyetlen voltam- nekimentem és kihullott a kezemből az összes rajzom.
-Jajj nagyon sajnálom!! Nem akartam, de én már csak ilyen hülye, és béna vagyok!!-sajnálkoztam és minnél magabiztosabbnak tűnni.
-Semmi baj!! Azok a te rajzaid?? Nagyon jók!! Megnézhetném őket??-mondta az ismeretlen.
-Igen persze...
-Nagyon jól néznek ki. Próbáltál már modellkedni? Tudod, én vagyok ennek a fotóscégnek az igazgatója és szerintem te nagyon gyönyörű vagy. Mi a neved??
-Elnézést szeretnék kérni, de én csak a barátnőm jöttem, Scarlethez. Amúgy Liz vagyok. Liz Scatz.
-Jah, hogy te vagy Liz!! Scarl miatt jöttem erre, mert már mindenhol keresett. Azt mondta addig nem kezdi el, míg te nem érsz ide.
-Mindig is makacs volt...:)
-Még nem válaszoltál a kérdésemre. Modellkednél?
-Hát nem is tudom...nem vagyok valami nagy tehetség...
-..És mi lenne ha csak próbaidőre bejönnél, és ha tetszik ....akkor részmunkába bele is foghatnál...
-Mindjárt de előbb megkérdezem Scarl.-t.

Nagyon örült neki.  James (igazgató) azt mondta, hogy már holnap kezdek. Már most izgulok, de már nagyon várom. A szívem mélyén én is ki szerettem volna próbálni ezt a munkát, nem csak nézni Scarl.-t. Ez azt jelenti, hogy pénzt is keresek vele. Szuper!! Hazamentem, anyáéknak el is mondtam. Picit hidegen fogadták, de azt mondták, hogy egyszer úgy is el kell kezdenem.Wááá nagyon izgulok!!!!

1. epizód bevezetés/ a nagy bejelentés

~Reggel fél 7~

-Igen Harry, mit szeretnél mondani??
-Liz azt, hogy egész életemben rád vártam és, hogy......

Gyorsan keltem fel...Szomorú voltam, hogy ez csak egy álom...sajnos...Frissen sült kenyérillatra lettem figyelmes. Gyorsan kipattantam az ágyamból, hogy ne csak szaglásszak, mint egy kutya, hanem meg is kóstoljam... Lementem és az egész család már lent várt engem.
-Liz! Jó reggelt bogaram! Hogy aludtál??
-Jól anya, de a kenyér megzavart egy nagyon fontos 'dologban'.-gyorsan nyomtam egy puszit anya és apa arcára, majd sietősen elkezdtem enni.
- Ma Scarlettel elmegyek ruhát venni, mert megy egy új fotózásra. Azt mondta, hogy fiús stílus lesz a fotózáson és a segítségemet kérte...Ugye elmehetek??? Léccí...
-Oké, de legyél itthon ebédre! Ma fontos megbeszélni valónk van!

~A boltban~

-Jajj annyira örülök, hogy eltudtál jönni! Ebben, biztos jó leszel!! Állandóan csak ilyen cuccokban jársz!! Na segíts nekem..Miben mutatnék jól???- Ecsetelte Scarlet.
-Háát nem is tudom, te inkább a rózsaszínt szereted, de ha ez a téma, akkor vágjunk bele.
Scarlet az a tipikus 'nézzrámrózsaszíncsillogóvagyok' volt. De nagyon szerettem. Néha cukin buta volt, de egyszerűen GYÖNYÖRŰ. Minden pasi megfordult utána...utána...de utánam egy se...de nem is nagyon érdekelt. Nem volt szükségem ebben a pillanatban még egy gondra. Miközben keresgéltünk,  a rádióban a Kiss you indult be. Míg Scarlet őrülten táncolt, én fülsiketítően énekeltem. Hát ez van, ezt tudja belőle kihozni Scarlet. Nem is tudom miért lettünk ilyen jó barátnők, és hogyan. Ő olyan vad és tüzes, míg én visszahúzódó, és félénk vagyok.. Mire vége lett a dalnak, az emberek egy cseppet furán néztek ránk...Éreztem, hogy valami rezeg a zsebemben. Egy üzi volt anyutól.
-Tudod, 12 óra!! Szeretlek!-
Mire visszatettem a telóm, addigra Scarlet egy halomnyi ruhát akasztott a kezére..

 

~10 perccel később, a plázából kisétálva.~

-Nagyon köszönöm, hogy segítettél!! -hálálkodott Scarl.

-Óó mire is valók a barátok...

~Otthon~

-Sziasztok!! Kész az ebéd?? Úgy döntöttem délután megrajzolom a házit. A hülye tanár olyan nehéz, szimmetrikus alakot adott fel...már egy hete próbálom...wááá

-Szia kicsim! Igen kész van. Légyszíves ülj le, megkell beszélnünk valamit.-mondták lehangolóan apáék.

-Okééé. Mi lenne az??
-Lehetőleg ne ijedj meg...de ezt ígyis, úgyis el kell mondanunk...Az a helyzet, hogy apád kapott egy jobb munkát egy csendesebb, nyugisabb városban, és el kell költöznünk!
Egyből könny szökött a szemembe. Elköltözni?! De hát már annyit költöztünk, és így is olyan nehéz volt megszokni az ittenieket. Ez volt a legjobb hely a költözések közül, Scarl miatt. Végre tudtam, hogy én is vagyok valaki a sok közül.
-Ez most komoly?! És velem mi lesz? Javában tart a suliszezon, és én imádom amit csinálok.-mondtam egy picit feldühödötten.
-Ezzel nincs is probléma. Megbeszéltük anyával, hogy elég idős vagy már ahhoz, hogy egyedül lakj itt.
-Szóval ti rámruházzátok ezt a nagy házat???
-Pontosan. Remélem örülsz, hogy lesz egy kis magánéleted,szabadságod!
Tényleg meglepődtem, hogy rámhaggyák a házat. Örültem is, de szomorú is voltam. Végre egyedül. Mennyi pizsiparti Scarlal...de ki fog főzni?Mosni?Takarítani?
- És ez azt jelenti, hogy nekem kell majd mindent megcsinálni??
- Nagyjából igen. De nem kell majd minden nap felsikálni a követ. És minden 3. héten meglátogatunk! Remélem nem fogsz csalódást okozni!
-Azt én is nagyon remélem!

A többit az este folyamán beszéltük meg.Mire mindennel végeztem fél 10-et ütött az óra. Felhívtam Scarl-t, és elmeséltem az elejétől a végéig mindent.

-Úristen!! Ez most komoly?? Az a nagy ház csak neked?? OMG! Mennyit fogunk ott partizni...ááá alig várom...szervezhetem az első bulit én?? Meghívok legalább 50 embert, lesz kaja, pia,zene, minden..
-MÉG CSAK AZ KÉNE!!! Állj le Scarl. Egy: Nem vagyok egy nagy bulizós fajta. Kettő: Nem akarom elveszíteni a bizalmamat az első alkalom adtán...Megértettük egymást???
-Persze...-nyugtázta szomorúan Scarl.
-És mikor indulnak?
- Azt mondták nekem, hogy szerdán...Még van addig négy napom...

Jahh... 4 nap utána szabad vagyok...hallelujah...